Zsidó viccek
| Tank |
| Zsidó katona tankkal üldözi a Palesztin lázadót, aki futtában lövi a harckocsit. A töltények mind levágodnak a tankról, aztán a sokadik lövés után elfogy a lőszere, úgyhogy megáll és eldobja a fegyvert, a kezeit a magasba teszi. A tank megáll, és kiszáll a zsidó: – Mi van Palesztin, elfogyott a töltény? – Igen. – És mond csak… nem akarsz venni? |
| Órásmester |
| Kohn bácsi, az öreg órásmester haldoklik. Aléltan fekszik, de arra azért felébred, hogy a fia a páncélszekrényében, a legértékesebb órái között matat. Megszólal az öreg: – Fiam, az óráim meg vannak számlálva! |
| Zsidó háború |
| Zsidó-arab háború. Az izraeli tank üldözi az arab géppuskást, aki sorozza ugyan rendesen a tankot, de nem tudja átlőni. Ide-oda ugrál de a tank csak jön utána, a fegyveréből pedig egy idő után kifogy a lőszer. Hát nincs mit tenni, megáll, és várja a halált. A tank is megáll, kis idő múlva felnyílik a teteje, és előjön belőle az izraeli katona. – Na mi van, hülye arab, kifogyott a lőszer? – Allahu akbar. Igen. Mire a harckocsis lenyúl a tankba valamiért, és leszól: – Na, és akarsz venni? |
| Magasugró |
| Hitler magasugróversenyt rendez a koncentrációs táborban: – Aki elég magasra ugrik zsíros kenyeret kap! Jön az 1. zsidó 2 méter magasra ugrik. Hitler: – Kitűnő! Müller, zsíros kenyeret neki! Jön a 2. zsidó, 3 méter magasra ugrik. Hitler: – Nagyszerű zsíros deszkát a nyomorultnak. Jön a 3. zsidó, és 4 méter magasra ugrik. Hitler: – Müller ezt kivégezni, még a végén átugorja a kerítést! |
| Csodarabbi |
| – Valóságos csodarabbi a miénk! – mondja Kohn. – Ugyan, hiszen nem is tud prédikálni, – ellenkezik Grün – nem tanulmányozza a Talmudot, nem tartja be a törvényeket… – Hát nem valóságos csoda, hogy mégis rabbi lett belőle? |
| Bocsánat |
| Kohn és Grün összevesznek. Kohnt azonban bántja a lelkiismeret. Elmegy a rabbihoz, elmondja a sztorit és megkérdi, mit lehetne tenni. A rabbi azt mondja, hogy bocsánatot kell kérni. Kohn ebbe nem megy bele, inkább hazatér. Otthon furdalja a lelkiismeret, emiatt újra felkeresi a rabbiját és megkérdi: – Biztos, hogy bocsánatot kell kérni? – Teljesen biztos. – De lehet telefonon is? – Lehet. Jól van, Kohn otthon feltárcsázza Grün lakását. A túloldalon beleszólnak: – Halló? – Halló, Kovács lakás? – Nem, Grün lakás. – Akkor bocsánat. |
| Zsidó a halálos ágyán |
| A zsidó a halálos ágyán szólítja a családját: – Itt vagy, édes feleségem? – Itt vagyok, édes férjem. – Itt vagy, édes fiam? – Itt vagyok, édes apám. – Itt vagy, édes lányom? – Itt vagyok, édes apám. – Ha mindenki itt van, akkor ki van a boltban? |
| Zsidó és a hal |
| A zsidó bemegy egy étterembe: – Kérek egy adagot abból a halból! – De uram, az sonka! – Kérdeztem én, hogy hívják azt a halat? |
| Spórolós zsidó család |
| A spórolós hívő zsidó családhoz beállít az APEH ellenőr és megkérdezi: – Hát aztán mit csinálnak a morzsával, amit az asztalról lesöpörnek? Erre a zsidó: – Összegyűjtjük, kosárban felküldjük Pestre, és minden évben visszaküldenek egy egész kenyeret. – Na, és az elégett gyertya faggyújával mit csinálnak? – Összegyűjtjük azt is, és azt is felküldjük, aztán egy év múlva visszaküldenek egy egész gyertyát. – Na jól van, de mit csinálnak a körülmetélésnél visszamaradt darabokkal? Erre a zsidó: – Azt is felküldjük Pestre, és évente visszaküldenek egy ekkora faszt, mint maga! |
| Éhenhalt zsidó |
| Szörnyülködve hallja a rabbi, hogy egy fiatal zsidó éhenhalt. – Egy zsidó nem halhat éhen! – kiáltja felindultan. – Miért nem jött el hozzánk, s miért nem kért alamizsnát? – Mert szégyellte, rabbi. – Na, mondtam én, hogy egy zsidó nem hal éhen! – állapítja meg a rabbi. – Ez se az éhségbe halt bele, hanem a büszkeségbe! |